Mennyire ingadozó a kriptovaluták piaca?

A rövid válasz: nagyon, a többiekhez képest.

De vajon miért?

Kezdjük azzal, hogy mit is jelent a volatilitás?

A tőzsde egy mágikus hely, az a hely ahol különféle értékekre lehet fogadni. Kis szerencsével bizonyos értékek jól ütemezett vásárlása és birtoklása egy látszólag nagy érték jutalmat hozhat. Viszont emez értékeknek az ár ingadozása okozza az úgynevezett fluktuációt, aminek a grafikus ábrázolása sokatmondó. Minél gyorsabb és meredekebb a fluktuáció, annál látványosabb a grafikus ábrázolása. Ilyen esetben a grafikon egy igazi hegylánchoz hasonlítható. Ha az érték fluktuációja viszont konstans, grafikus ábrázolása is lineáris.

Egy tétel értékét elsősorban a kereslet határozza meg. Ha az illető érték szolid, biztonságos, innovatív és a jövőre nézve biztató, akkor a vásárlók folyamatosan érdeklődnek iránta. Ha viszont egy tegyük fel, kezdő tétel kerül a piacra, attól függetlenül hogy mondjuk előremutató újító vagy akár forradalmasító technológiát képvisel, ha hiányzik a bizalom, akkor simán ki van téve a fluktuációnak. Egy esetleges tömeg eladás esetében ami egy hirtelen áresést okozhat, a többi érték birtokló személyek nagy számban pánikba eshetnek és eladhatják a részvényeiket, további, sokszor javíthatatlan árzuhanást okozva.

A részvények és deriváltak világában például az Apple vagy az Arany örvend ilyen fluktuáció mentes pozíciónak. Értékük egy folyamatos felfelé ívelő összeg, előrelátható hiszen a részvények mögött olyan értékek vannak amire egyre nagyobb érdeklődést nyernek a jövőben. A kriptovaluták körében is egyre erősödik a Bitcoin bizalma. Persze az Apple és a Bitcoin érték ingadozásai nem hasonlíthatók össze. Továbbá a kötvény az az érték ami legkevésbé ingadozik az idő folyamán, ott viszont a nyereség hozama mérsékeltebb és időigényesebb is.

Miért ennyire ingadozó a kriptovaluták értéke?

A kriptovaluták mögött nincs entitás. Csupán egy szoftver. Ez előállítja a tokeneket és vigyáz arra, hogy ezek a tokenek lemásolhatatlanok legyenek. A felhasználók között elosztott technológia, és egy eredeti fizikai központi elem hiánya, akire lehetne hivatkozni, mindezek lehetetlenítik a kriptovaluták ingadozásának leállását. A Bitcoin vagy az Ethereum a két egyik legkeményebb kriptovaluta, a mögöttük álló technológia adja erősségüket. Érték ingadozás viszont itt is van. Észlelhető, hogy az ingadozások sűrűsége és mértéke csillapodni látszott az előző évekhez képest. Egyre több érdeklődő jelenléte a piacon, nemcsak fizikai személyek hanem cégek sokasága járultak hozzá. Minél nagyobb az érdeklődők száma egy tétel felett, annál jobban tudja az esetleges piaci sokkokat átvészelni. Nem ugyanez a helyzet egy kezdetleges token esetében mint például a Difi, ahol az érdeklődők száma szűkkörű, egy egymást könnyen befolyásolható csoport igen csak hullámzó érték változásokat okozhatnak.

A volatilitasra viszont nem úgy kell tekinteni mint egy negatív tényezőre. Vannak akik éppen ezt keresik. A tőzsdei szabályok szerint egy gyors és nagy nyereséget a kockázatos értékekkel érhető el. Értelemszerűen ha valaminek egyik napról a másikra rohamosan nő az értéke akkor ott az ellentéte is érvényes. Nagyon sok tréder egy kiegyensúlyozott portfolió birtokában választ magának ilyen keményen ingadozó elemeket is. És a kriptovaluták között van amiből választani.

A volatilitás mérésének két eleme az érték ingadozás és az idő. A grafikon ezt a két elemet követi, és bizonyos ismétlődő sablonokat követ a jövő jóslása érdekében. Persze ezek mellett vannak még elemek amik drasztikusan befolyásolhatják az értékek volatilitását mint például a pozitív vagy negatív információk, óriási nyereség vagy veszteség bizonyítékok. Ezért is a kriptovaluta tréderek, csúcs időszakokban a higgadtságra hívják fel a figyelmet.